Egy borderlány naplója

Mindenféle mentális betegségről, akkor is, ha te vagy beteg, akkor is, ha egy barátod, vagy rokonod. Segít, hogy megértsd, mi zajlódik le benne(d), hisz nem könnyű, legyen szó bármiről is. Attól óva intelek, hogy te diagnosztizáld saját magad! Mindenféleképp orvos kell, hogy megállapítsa a diagnózisod.

» Betegségek «


Az öngyilkosság nem vezethető vissza egyetlen okra, sok tényezőtől függ. Van, aki emlegeti a dolgot mielőtt megteszi, és van, aki nem szól senkinek. Segítség lehet a modul annak, akinek ismerőse, vagy épp ő maga tervezget...

» Öngyilkosság «


Itt sok érdekesség megtalálható, az életről betegen, ritkán előforduló betegségekről, mellékhatásokról, egyéb jelenségekről, terápiákról, gyógymódokról, vagy épp olyanokról, amelyek cseppet sem segítenek. Vannak köztük külföldi oldalakról származó saját fordítások is.

» Cikkek «


"Egyre kevésbé tudom elviselni az állandó hangulatingadozást, iszonyatos halálvágyam van már mióta, és úgy érzem, egyre közelebb kerülök a halálhoz. (...) én nem is én vagyok, csak egy két lábon járó betegségkupac, és nem tudom, mikor lesz ez valaha jobb, ha az lesz egyáltalán. Nem akarok (ez) lenni. " (2017. 02. 05.)

» Többet rólam? « || » Blog «

 

 
Chat
 
Oldaldolgok
Szerkesztő: Liliana
Indulás: 2011. 09. 10.
Szolgáltató: G-Portál
Téma: Mentális betegségek + blog
Jelenlegi design: blogtags
 
// Cserék \\
 
   
   
 
Különösebb feltételem nincs, a chatben kérhetsz cserét. : ) 
 

 

 

Túl mély lett a gödör, amit magamban ástam...

Magány

2016.11.15. 15:34, Liliana

Tegnap elég rosszul voltam, elkezdtem írni egy posztot a blogba, de végül nem küldtem el. Nagyon magányosnak és szeretethiányosnak éreztem magam, valamiért előjöttek ezek az érzések. Természetesen nekiálltam tumblr-t nézegetni, ami csak rátett egy lapáttal... voltak ott vagdosós képek is, azok sem segítettek, csak vagdosni akartam tőlük magam. Végül persze nem tettem meg, úgy éreztem, van bennem annyi tartás, hogy ne csináljam.

Iszonyúan hiányzik, hogy legyen mellettem valaki, pontosabban egy pasi. Néha azt érzem, hogy totálisan kapcsolatfüggő vagyok, bár aztán mindig belegondolok, hogy ez talán mégsem igaz. Ugyanis ha kapcsolatban voltam valakivel, általában szabadulni akartam belőle. Viszont amikor nincs senkim, akkor vágyom rá. Valahogy sosem jó az, ami épp van. Talán ez a borderline egyik tünete lenne? Hm, nem tudom. 

Utoljára májusban volt barátom, mármint akkor szakítottunk. Eléggé megviselt. Épp orvosnál voltam, mikor szakított velem Facebookon. Apám egy villamosmegállóra volt tőlem, de olyan pánikrohamom volt, hogy alig bírtam elmenni hozzá. Végül ő vitt haza, napokig csak sírtam, nem mentem sehova, nem ettem, nem ittam, nyugtatókon éltem. Nem vagyok büszke arra a pár napra, de szerintem viszonylag hamar összekaptam magam ebből az állapotból, ami jó. Azért még mindig szenvedek miatta elég sokat, sajnos vagyok olyan hülye, hogy nézegetem az adatlapját, ahol ott vannak a képek az új barátnőjével... Viszont tudom, hogy lesz jobb, és teljesen pozitívan állok a dolgokhoz.

Tudom jól, hogy miért jött elő bennem ez az érzés, de nem igazán szeretnék most még írni róla.

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
Még nincs hozzászólás.