Szeretnék tiszta lappal kezdeni, főleg a blogolás terén. Egy jó ideje nem foglalkoztam az oldallal, vagyis csak fel-felnéztem néha. Erről ennyit, nézzük, mi van velem! 

Nem tudom, emlékszik-e valaki az utolsó bejegyzésemre, akkor azt írtam, hogy súlyos keretszegés miatt kiraktak a rehabról. Ezt akkor nagyon bántam, iszonyúan hibáztattam magam az egészért... ám azóta rájöttem, hogy ennek így kellett lennie. Az én felfogásom szerint nincsenek véletlenek, és minden meg van írva a "Nagy Könyvben", tehát ez is. Meséltem még, hogy munkát kerestem, voltam is néhány próbanapon, de valahogy semmi nem jött be - mind fizikai meló volt, és hááát... azokat nem nekem találták ki. Augusztusban visszagondoltam a középiskolámra, illetve arra, hogy anno ott maradhattam volna +1 évre, webmesteri képzésen. Utáltam azt az iskolát, a tanárokat, a diákokat, mindent és mindenkit... ezért inkább kerestem mást akkor. Persze most már örülök, hogy így döntöttem, az ottani oktatási színvonalról inkább nem is nagyon mesélnék.

Szóval szeptemberben iskolát kezdtem, szoftverfejlesztő OKJ-ra járok még májusig, mivel csak egy éves a képzés. Persze az egyik tanárral kiszámoltuk, hogy igazándiból csak 7 hónapos, ha a szüneteket, meg mindent levonunk belőle. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs túl sok időnk a tananyag elsajátítására. Kicsit félek attól, hogy végül is milyen tudással fogom elvégezni a tanfolyamot.

Természetesen, mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Állandóan pánikrohamaim voltak bent, vagy nem tudtam be sem menni, vagy eljöttem egy-két óra után... végül eljutottam arra a szintre, hogy - mivel a régi pszichiáteremben nem bíztam - kerestem egy új orvost. Amióta hozzá járok, és ő állítja a gyógyszereimet, teljesen jól vagyok. Vannak néha mélyrepüléseim, de az is csak körülbelül hetente egy, ha van. Nagyon megszerettem ezt a dokit. Egyik alkalommal kaptam tőle egy kis cetlit, amire ráírta: "VÁLTOZTATNI! Ami nem vált be, azt eldobni, ami pedig beválik, azt ismételni", illetve egy könyvet is ajánlott (Tony Lake - A magány). Bár még nem olvastam el, sőt, bele sem néztem... de majd egyszer erre is sor kerül.

Mostanra már nagyon megszerettem a sulit. 8-an vagyunk az osztályban, 3 lány, 5 fiú, és egész jól elvagyok velük. A tananyaggal sincs még semmi gondom, úgy tűnik. Szereztem már 3 ötöst is! A programozás szerintem kifejezetten jól megy. 

Na, egyelőre ennyi, majd még jelentkezem! :)