Más egy súlyos betegség. Más egy végzetes baleset. Az öngyilkos halála mindig döbbenettel, értetlenséggel tölti el az embert. Hát még ha gyermek emel önmagára kezet! Sajnos, elég gyakran rázza meg a közvéleményt a hír: iskolás gyerek végzett magával. De miért? - tolul fel az emberben a legtöbbször válasz nélkül maradó kérdés.
Minden évben, szinte minden iskolában adódik tisztázatlan gyerekhalál - hallom elképedve Szirtesi Erzsébet matematika-fizika szakos tanárnőtől. Ő az országot járva előadásokkal hívja fel a szülők, pedagógusok figyelmét a gyerekek körében elharapódzott szellemidézés veszélyeire.

- Sajnos, elég sok esetet ismerek, amikor a gyerek öngyilkosságát megelőzően olyan társaságban járt, ahol szellemet idéztek. Behatóbban tanulmányoztam a kérdést, mert a pályámon többször is szembe találtam magam ezzel a misztikus dologgal. A gyerekek rendszerint játéknak veszik, egy kis izgalmas borzongásnak.
Sok felnőtt pedig csak legyint rá, nem hisz benne, a veszélyeiről pedig végképp nincs fogalma. Ám bármely módon próbálnak a túlvilággal kapcsolatot létesíteni, az igen veszélyes játék. Akkor is, ha sokan nem hisznek benne! Tudomásul kell venni, hogy az ember léte nem ér véget a fizikai test halálával. Az az energia, amely láthatatlanul az élőket is jellemzi, halálukkal nem semmisül meg. Bizonyos technikákkal kapcsolatba lehet lépni olyan lelkekkel, amelyek még földközelben tartózkodnak. Felkészült médiumok tudják, hogyan kell a szellemidézésben résztvevőket és önmagukat is megvédeni a káros következményektől. De azok a felnőttek és gyerekek, akik kíváncsiságból fognak bele effélébe, nem tudják, mit tesznek. Azért fáznak, azért hűl le a testük, és a környezetük azoknak, akik szellemet idéznek, mert a megidézettek akkor tudnak megnyilvánulni, ha energiához jutnak. Ezt pedig a jelen lévő élőktől vonják el. Ez az egyik veszélyforrás: ugyanis legyöngül az immunrendszer, és a szellemidézésben részt vevő hajlamosabbá válik betegségekre. A másik veszély: olyan pszichikai hatás éri őket, amelynek következtében a labilisabb idegrendszerű ember meg is tébolyodhat, miként ez sűrűn megesik. Pár évvel ezelőtt egy 16 éves kislány ugrott ki a zalaegerszegi tv-toronyból. Később róla is kiderült, előzőleg szellemidézésre járt.

- Nekem négy lányom van.-kapcsolódik a beszélgetésbe egy jelen lévő hölgy, Júlia asszony. -Tapasztalatból tudom, hogy a gyerekek 14-16 éves koruk között jutnak el a felismeréshez: egyszer ők is meghalnak. A nagy kérdések kezdik el foglalkoztatni őket. Ha szellemidézéstől remélik a választ, előfordul, hogy kérdéseikre olyan választ kapnak, amely szerint "odaát" a lélek szabadon, boldogan létezik, hiszen nem kínozzák többé földi bajok-gondok. A nyiladozó értelmű gyerek, aki maga körül esetleg családi gondokat, társadalmi igazságtalanságokat lát, könnyen juthat arra a téves következtetésre, hogy nem érdemes élni, és öngyilkos lesz. Az én legidősebb lányom, aki most 24 éves, egyszer bevallotta, hogy társaival régebben részt vett szellemidézésen, és legalább másfél évig foglalkoztatta őt is az öngyilkosság gondolata.

- Ma már elég sokan tudják, hogy fizikai testünket többrétegű energiaburok veszi körül. Ez az aura, amelyet már fényképezni is tudnak. Vannak úgynevezett tisztánlátók, akik látják is az emberek auráját. Nos, szellemidézéskor ez az aura megnyílik és szabad ki-bejárás adódik minden kóbor lélek, vagy ha úgy jobban tetszik, kóbor energia számára, amely az élő ember saját energiarendszerét súlyosan megzavarja. A következmény fizikai és mentális betegség lehet - határozza meg a veszélyeket Szirtesi Erzsébet. -Évekkel ezelőtt, amikor kollégiumi nevelő tanár voltam, észrevettem, hogy a kollégiumok különösen gyakran melegágyai az ilyen veszélyes játékoknak. A gyerekek unalomból, kíváncsiságból kipróbálják a szellemidézést. Nem egy olyan esetről is tudok, amikor a szülő vagy a tanár irányításával zajlott a szeánsz. Ez nagyon szomorú. Azt is tapasztaltam, hogy amelyik gyerek öngyilkosságra készül, az jelez. Emlékszem, egyszer fél éjszakát átbeszélgettem egyik tanítványommal, akit az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott. Többet nem tehettem, mint megpróbáltam más irányba terelni. Hajnalban mégis félig kihűlve találtuk az ágyán. Szerencsére megmentették az életét. Egy fiú, aki nemrég saját iskolájában lőtte agyon magát, előzőleg verset írt a halálról. Erre az intő jelre oda kellett volna figyelni szülőnek, tanárnak egyaránt.

/forrás: eletlanc.atw.hu/