DEPRESSED . GP

2011-ben azzal a céllal hoztam létre az oldalt, hogy segíthessek másoknak megérteni azt, amin ők, vagy ismerősük keresztülmennek. Ugyan a depressed miértje megmaradt, de már inkább szeretném a gyógyulás felé vinni az irányt. Természetesen ugyanúgy lesznek frissítések a betegségek témáiban is.
 

 
 
LILIANA

Liliana \\ 20 éves \\ budapesti \\ rajzolás \\ fotózás \\ szoftverfejlesztő \\ szingli \\ álmodozó \\ optimista \\ 
többet?
 

 
TÁRSAK

Cserét nyugodtan kérhetsz, mindenkit elfogadok, akinek igényes a lapja.:) Csak személyes / blogos oldalaknak!
 
Köszönet a dizájnért: Sam and Aemy Design
Madárként szárnyalnék a távolba...

Novemberi frissek

2016.11.09. 21:50, Liliana

Magány

Tegnap elég rosszul voltam, elkezdte írni egy posztot a blogba, de végül nem küldtem el. Nagyon magányosnak és szeretethiányosnak éreztem magam, valamiért előjöttek ezek az érzések. Természetesen nekiálltam tumblr-t nézegetni, ami csak rátett egy lapáttal... voltak ott vagdosós képek is, azok sem segítettek, csak vagdosni akartam tőlük magam. Végül persze nem tettem meg, úgy éreztem, van bennem annyi tartás, hogy ne csináljam.

Iszonyúan hiányzik, hogy legyen mellettem valaki, pontosabban egy pasi. Néha azt érzem, hogy totálisan kapcsolatfüggő vagyok, bár aztán mindig belegondolok, hogy ez talán mégsem igaz. Ugyanis ha kapcsolatban voltam valakivel, általában szabadulni akartam belőle. Viszont amikor nincs senkim, akkor vágyom rá. Valahogy sosem jó az, ami épp van. Talán ez a borderline egyik tünete lenne? Hm, nem tudom. 

Utoljára májusban volt barátom, mármint akkor szakítottunk. Eléggé megviselt. Épp orvosnál voltam, mikor szakított velem Facebookon. Apám egy villamosmegállóra volt tőlem, de olyan pánikrohamom volt, hogy alig bírtam elmenni hozzá. Végül ő vitt haza, napokig csak sírtam, nem mentem sehova, nem ettem, nem ittam, nyugtatókon éltem. Nem vagyok büszke arra a pár napra, de szerintem viszonylag hamar összekaptam magam ebből az állapotból, ami jó. Azért még mindig szenvedek miatta elég sokat, sajnos vagyok olyan hülye, hogy nézegetem az adatlapját, ahol ott vannak a képek az új barátnőjével... Viszont tudom, hogy lesz jobb, és teljesen pozitívan állok a dolgokhoz.

Tudom jól, hogy miért jött elő bennem ez az érzés, de nem igazán szeretnék most még írni róla.

2016.11.15. 15:34, Liliana

Tiszta lap

Szeretnék tiszta lappal kezdeni, főleg a blogolás terén. Egy jó ideje nem foglalkoztam az oldallal, vagyis csak fel-felnéztem néha. Erről ennyit, nézzük, mi van velem! 

Nem tudom, emlékszik-e valaki az utolsó bejegyzésemre, akkor azt írtam, hogy súlyos keretszegés miatt kiraktak a rehabról. Ezt akkor nagyon bántam, iszonyúan hibáztattam magam az egészért... ám azóta rájöttem, hogy ennek így kellett lennie. Az én felfogásom szerint nincsenek véletlenek, és minden meg van írva a "Nagy Könyvben", tehát ez is. Meséltem még, hogy munkát kerestem, voltam is néhány próbanapon, de valahogy semmi nem jött be - mind fizikai meló volt, és hááát... azokat nem nekem találták ki. Augusztusban visszagondoltam a középiskolámra, illetve arra, hogy anno ott maradhattam volna +1 évre, webmesteri képzésen. Utáltam azt az iskolát, a tanárokat, a diákokat, mindent és mindenkit... ezért inkább kerestem mást akkor. Persze most már örülök, hogy így döntöttem, az ottani oktatási színvonalról inkább nem is nagyon mesélnék.

Szóval szeptemberben iskolát kezdtem, szoftverfejlesztő OKJ-ra járok még májusig, mivel csak egy éves a képzés. Persze az egyik tanárral kiszámoltuk, hogy igazándiból csak 7 hónapos, ha a szüneteket, meg mindent levonunk belőle. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs túl sok időnk a tananyag elsajátítására. Kicsit félek attól, hogy végül is milyen tudással fogom elvégezni a tanfolyamot.

Természetesen, mint minden kezdet, ez is nehéz volt. Állandóan pánikrohamaim voltak bent, vagy nem tudtam be sem menni, vagy eljöttem egy-két óra után... végül eljutottam arra a szintre, hogy - mivel a régi pszichiáteremben nem bíztam - kerestem egy új orvost. Amióta hozzá járok, és ő állítja a gyógyszereimet, teljesen jól vagyok. Vannak néha mélyrepüléseim, de az is csak körülbelül hetente egy, ha van. Nagyon megszerettem ezt a dokit. Egyik alkalommal kaptam tőle egy kis cetlit, amire ráírta: "VÁLTOZTATNI! Ami nem vált be, azt eldobni, ami pedig beválik, azt ismételni", illetve egy könyvet is ajánlott (Tony Lake - A magány). Bár még nem olvastam el, sőt, bele sem néztem... de majd egyszer erre is sor kerül.

Mostanra már nagyon megszerettem a sulit. 8-an vagyunk az osztályban, 3 lány, 5 fiú, és egész jól elvagyok velük. A tananyaggal sincs még semmi gondom, úgy tűnik. Szereztem már 3 ötöst is! A programozás szerintem kifejezetten jól megy. 

Na, egyelőre ennyi, majd még jelentkezem! :)

2016.11.09. 20:58, Liliana
Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |